Klienseim véleménye

“Mindig is érdekelt az önismereti munka. Rengeteg könyv címét olvastam el könyvtárban ebben a témában. Illetve úgy gondoltam elég szépirodalmat, olvastam már eddig, hogy rálássak bizonyos folyamatokra. Saját önismereti munkámat olyan 60-70 éves koromra helyeztem el, egyfajta lezárásként: elismerem ezt és ezt, így és így csináltam. hm…hm… sajnálom vagy nem sajnálom, hogy ebben a helyzetben így és így tudtam benne lenni.

A feleségem “mindig is előrébb” járt nálam ebben a témában, bármennyire is helytelen, és romantikus ez a fél mondat. Az ő ismeretségi köre révén, jött a lehetőség, hogy találkozzak Muhi Andrással. A mai napig nem tudom, hogy hívják ezeket az alkalmakat ,illetve ezt a módszert. Azt tudtam, hogy azokat a dolgaim amik évek óta hátráltatnak és amiket ismételgetek magamban, elmondhatom valakinek, aki valószínűleg fel van erre készülve , és máshogy hallgat meg, mint akár egy barát.

Muszáj majdnem pontról pontra leírnom.

Felhívtam Andrást, megbeszéltük a találkozót. Találkoztunk, bemutatkoztunk két mondatban,és onnantól kezdve a köszönésen kívül kisebb – nagyobb megszakításokkal két évig csak folyamatosan ismételgettem neki a “dolgaimat”. Másfél évig azt gondoltam: “hm ez aztán az értékes és minőségi elfoglaltság!” Persze már akkor is voltak az alkalmak után pici felemelő katarzisok, de az életemben még mindig belecsúsztam a nem kívánt helyzetekbe. Közben az történt, hogy egyre pontosabb megfogalmazásokkal, hamarabb értem el az érzéseimhez ezeken a találkozókon.

Miután lezártuk ezt az időszakot azt vettem észre magamban, hogy sokkal hamarabb tudom nyakon csípni azokat a helyzeteket, amikben, amitől szenvedtem. Nyilván nem lettem teljesen más ember, de sokkal pontosabban és tisztábban látom az érzéseimet. Nagyon vicces és költői de többek között, azt érzem mintha az agyam és a gyomrom között egy új csatorna fejlődött volna ki…

Nagyon Hálás vagyok Andrásnak ezekért a reggelekért! Egyszerűen nem értettem, hogy lehet ilyen fajta figyelmet és együttérzést biztosítani kora reggel egy másik, “idegen” embernek!”

N.Cs

“Nehéz időszak volt az életemben amikor egy barátom a javasolta hogy beszélgessek Andrással. Problémás családi kapcsolatok, öngyilkos szülő, és külföldre költözés egyszerre csapott le és tört apró darabokra. Nehéz volt eljutnom arra a pontra hogy segítségre van szükségem, és amikor megléptem még nem tudtam mi lesz a vége.  Nos, lassú ébredés vette kezdetét. Elindultam egy olyan önismereti úton ahol András támogatásával nyugalomra leltem. Válaszokat találtam a kérdéseimre , tudok aludni rémálmok nélkül. Mégis  a legfontosabb, hogy hálás vagyok a családomért , mindenkiért és  mindenért ami körülvesz. Javaslom ezt a beszélgetést mindenkinek, mert ahogy a testünket kívülről óvjuk és erősítjük , úgy a lelkünknek is szüksége van támogatásra.

Köszönöm az eddigi segítséget és várom a további beszélgetéseket.” 

M.K.